Ártasz nekem

6.rész

"Ártasz nekem"

-Lekoptattad a dilis tyúkot?-Hallott egy hangot Justin amikor kilépett a koli ajtaján. Amikor megfordult észrevette Scottot, aki épp a falnak támaszkodott. Egy fekete bőrkabát, nadrág, egy fehér póló és bakancs volt rajta. A fiú nagyon dögösnek találta. Fekete haja a szemébe lógott , de még így is látszott a ravasz zöld tekintete.
-Miért vagy még itt?
-Téged vártalak.-Huncutan mosolygott.
-Hát nem kellett volna, kérlek menj el.-Justin sosem kiabált volna senkivel , vagy beszélt volna trágárul. Előkelő családban, nagyszülei nevelték, anyja és apja halála után.
-Hogy meg kérsz?Sosem parancsolnál, akarnád  vagy mondanád hogy húzzak el , hanem megkérsz.
-Igen megkérlek.-Mondta a fiú határozottan amin saját maga is meglepődött.-Az miért nem elég?
-Jaj , hagyjuk már ezt.-Ellépett a faltól , megfogta Justin kezét és magához húzta.-Tudom , hogy akarsz engem.
-Nem !-Rántotta ki a karját a kezéből.
-Kérlek , Justin!
-Hogy kérsz?-Ezen nagyon meglepődött.
-Te is tudod , hogy nem vagyok olyan mint amilyennek elmondanak , én tényleg szerettelek.-Jus talán még hitt is volna neki, ha nem tudná , hogy mikor hazudik a másik fiú.
-Hagyj békén, de most örökre!-Ezzel , fogta magát megfordult és elsietett. Beült a fekete audiba ami rá várt!
-Vigyen haza, Carl most!-mondta , a sofőrnek.

Haza érve kiugrott az autóból és a hatalmos palota kinézetű épület felé sietett. Elővette a kulcsait , de az ajtó nyitva volt. Lenyomta a kilincset és benyitott.
Ott meglátta a kanapén a nagyiját és Scottot. Hirtelen hátraugrott , de nem szólt semmit csak nézte kikerekedett szemekkel a fekete hajú fiút.
-Justin , drágám vendéged van . Mondtam neki , hogy várjon meg itt.
-Köszönöm nagyi! De nem kérek a fiatalúr társaságából!-A nagymamája előkelő angol családból származott előtte mindig úgy kellett beszélni mint a királynővel.
-Jaj , fiam ne butáskodj hallgasd meg az urat!-Erre Scott felállt és Justinhoz sietett.
-Menjünk fel a szobádba!-Suttogta. Erre a másik fiú megfogta a kezét felrángatta a lépcsőn és belökte az ajtón.
-Hogy a jó Istenbe kerülsz ide?
-Metróval gyorsabb , az autó utakon mindig dugó van , tudhatnád már!
-Ó hidd el tudom én!
-Akkor meg?-Húzta fel a szemöldökét, a mosolyát pedig kacér vigyorra , úgyhogy kivillanjon a hófehér vakító mosolya. Justin szerette amikor így mosolyog még akkor is ha emögott a szájrándítás mögött sötét gondolatok rejtőztek is, de attól még szexinek találta.
-Semmi.-Hajtotta le a fejét.
-Justin?
-Hmm?
-Te tényleg nem hiszed el , hogy szeretlek , hogy mindig is szerettelek.-Erre Justin férlnézett bele a másik fiú szemébe.
-Hogy is hihetném? Nem adtál okot rá, sosem mondtad , az emberek még azt se tudják , hogy meleg vagy!-Emelte fel a hangját a mondat végén.
-Miért rólad tudják , a drága kis nagyikád tudja?-Kérdezte jól hallható undorral.A másik fiú nem felelt.
-Hé tudja? Válaszolj nekem ? Hé , elmondtad neki, elmondtad a nyanyának?-Elkezdte lökdösni Justint, addig amíg a fiú meg nem botlott és neki nem esett az üveg íróasztalnak . Az összeesett alatta , ő pedig csak feküdt ott, a szilánkok között.
-Uramisten Justin , Justin , hallasz engem? Annyira sajnálom Justin!-A fiút teljesen beborította a vér.
-Hé gyerekek , mi volt ez a csattanás?-Nézett be Justin nagyija. A nagyi látta ahogy Scott arcát elöntötték a könnyek , és ahogyan tartotta a mindenhol véres Justint.

 5.rész

'Daniel'

Miután Amanda és Lea befejezték a beszélgetést Lea hazament Amanda pedig be a koliba. Ahol meglátta Justin veszekedni a fiú volt pasijával Scott Brownnal. Amanda sosem bírta Scottot mert szerinte csak kihasználta a fiút. Már amikor elkezdtek járni azon dolgozott , hogy hogy szakítsanak pár hónapja végre megtörtént, de Scott nem hagyja békén Justint.
Amanda most úgy döntött , hogy beleavatkozik.
-Te meg mi a fr*ancot keresel itt ? Hagyd már békén őt!
-Mi , hogy én nem hagyom békén ő követ folyton mindenhová.-Ezzel Scott elviharzik.
-Hogy mi?-kérdezi a lány.-Hogy mit csinálsz?
-Hát tudod én még mindig szeretem annak ellenére amit tett , próbáltam elfelejteni de nem ment sajnálom.
-Ne sajnálkozz itt nem vagyok az anyád! Figyel én csak nem akarom , hogy sérülj.Ő-mutat az ajtó felé-csak bánt téged nem értem mit szeretsz benne.
-Azt , hogy elérhetetlen.-Motyogja Justin az orra alatt.
-Ja , hát persze. De akkor is egy őrült álmot kergetsz ,hogy te majd megváltoztatod és beléd szeret. Hidd el én csak tudom . Egy ilyen sráctól mint ő semmi jót nem kaphatsz. Le kell álnod.
-Oké, igazad van. Békén hagyom.-Mondja a fiú .
-Na ez a beszéd , de most már mennem kell. Van egy kis dolgom. Majd beszélünk.
Amanda hát felment a szobájába ahol meglepetés várta. A régi pasija Daniel Bower feküdt az ágyában, Matt legjobb barátja.
-Daniel ...mi...a......?
-Hé csak nyugi.-próbálja a srác nyugtatgatni.
-Mit akarsz?
-Most jöttem vissza Tunéziából , gondoltam....
-Mégis mit gondoltál ? -Fakadt ki Amanda- Hogy így leléphetsz és vissza jöhetsz mintha misem történt volna? Hát nem reménykedj!-Kiabálja.
Daniel feláll egészen közel megy Amandához és a szemébe néz . Ó az a gyönyörű sötét barna szeme ami beleolvad a pupillájába. Amanda sosem tudott neki ellenállni .
-Menj el.-Suttogja .
-Nem .-Leheli Amanda arcába a fiú. Erre olyan hevesen mint még soha összeér a szájuk és a nyelvük összegabalyodik. Dan felhúzza a lány pólóját és leveszi róla. A keze a melltartó kapcsolójához irányul. Hevesen kikapcsolja és próbálná lecibálja a lányról.
-Nem akarom , hogy itt legyél.-Szólalt meg a lány olyan halkan , hogy azt hitte a fiú meg se hallja.
-Ezt még te se hiszed el ugye?-Egymás szemébe néztek , Dan tekintetében volt valami megmagyarázhatatlan , ami Amandát teljesen megbabonázta.
-Nem.-Lehelte a lány.
-Akkor meg miről beszélünk?-A fiú felkapta a szőke lányt, és az íróasztalára tette amiről előtte lesöpörte a dolgokat. Nyelvük olyan hevesen akadt össze , hogy alig kaptak levegőt. Levetkőztették egymást. Amanda hirtelen ,leállt huncut mosolyra húzta a szemét, és az ágyára lökte Danielt.

Az együttlét után csak feküdtek az ágyban betakarózva, Dan átkarolta Amandát és úgy simogatta.
-Akkor most , hogy állunk?-Kérdezte a nagy csend után végül a lány.
-Hogy , hogy állunk?-Erős gúny volt a hangjába , amit Amanda nem tudott hová tenni.-Hogy állnánk, szerinted?
-Ne-nem tudom ....-dadogott.-Együtt vagyunk?-Erre a fiú akkorát röhögött , hogy a mellette fekvő legszívesebben felképelte volna.
-Ez csak szex volt, én nem akarok együtt lenni veled!Várj te azt hitted...? Jaj , dehogy! Istenments!
-Akkor takarodj innen , soha többé nem akarlak látni! Most húzz el innen.-Állt fel és kiabált.
-Oké , nyugi . Nem hittem , hogy ez olyan nagy dolog!-Épp húzta volna fel a nadrágját, de Amanda kirugdosta, és becsapta előtte az ajtót. Majd nekidőlt és elkezdett zokogni , csak sírt és sírt amíg még volt könnye. Nem hitte el , hogy ezek után még bedőlt a srácnak. Pedig megalázta és átverte, és ugyan megcsalta, Amanda még mindig visszafogadta volna.
Próbálta magát mindig a legkeményebbnek mutatni , de legbelül még a legapróbb sértés is nagyon fájt neki. Pont Dan miatt nem akarja , hogy a legjobb barátja Justin visszamenjen Scotthoz. Scott pont olyan mint Daniel, nagy dumás, jól néz ki, mindenki vele akar lenni, és sosem fog változni. Leát is féltette Mattől , vagy inkább Brookról . Tudta , hogy a fiú nem olyan mint a másik kettő. Matthew kedves , mosolygós és aranyos . Érte is odavan minden csaj, de ő ha együtt van valakivel nem jön össze mással, még egy éjszakára sem.
Ő sosem gúnyolódott a lúzereken , inkább segíteni próbált de ő sem kockáztatta volna annyira a jó hírnevét.

 4. rész

"Elit bohócok"

     Lea autószirénára ébredt. Megnézte az óráját, 7 van. Kikecmergett az ágyból és a fürdőszobába ment. A tükörbe meredve elförmedt , a haja kócos volt, karikák a szeme alatt. Forró vizet engedett magára a zuhanyban. Majd fogat mosott és megfésülködött. Ruhának egy bő szárú farmert választott. Egy barna övvel, felülre pedig egy virágmintás hosszú ujjú pólót.Összepakolt a táskájába és ránézett az órarendjére. Az első óra 9-kor kezdődik, gondolta.
     Lerohant a lépcsőn , Mary még bizonyára aludt, ugyanis nem halott semmi neszt. Felkapott egy almát, magára vette a fekete kabátját és kilépett az ajtón. Halkan zárta be maga mögött nehogy felébressze a nagyiját. Metróval ment az egyetemre. Amikor odaért egy ismerős arcot pillantott meg. A pincérlány volt a kávézóból. Nem köszöntek egymásnak , Lea próbált inkább nem rá nézni. Bement oda ahol az órája volt. Egy tánc terem volt, tükrökkel és balett rudakkal. Az óra nagyon tetszett a lánynak minden jól ment neki.Mikor készült hazamenni megint meglátta Amandát . Úgy döntött most már odamegy hozzá élvégre is
nem maradhat örökre barátok nélkül.
-Szia!-lépett oda hozzá.
-Ó heló!-Köszönt kicsit bizonytalanul Amanda.
-Te voltál tegnap a pincérnő aki kiszolgált a kávézóban.-Segítette ki Lea ahogy meglátta a másik lány arckifejezését.
-Ja igen Matt Parker csaja.
-Az.
-Szóval akkor ti most jártok?-kérdezett rá Amanda.
-Nem is tudom......
-Vigyázz vele-Vágott a lány szavába Amanda.
-És mégis miért?-Most már Leának kicsit felment az agyvize.
-Csak úgy mondom. Igazából Brooke miatt. Együtt jártam velük gimibe és tudod ők voltak a nagymenők mi a többiek csak "elit bohócoknak" hívtuk őket.-Idéző jelet mutatott a kezével.
Amanda a szőke haját ma kontyba fogta.  Fekete bakancs volt rajta , feszes farmerral és egy kék póló rajte egy bőrdzsekivel. Lea azt gondolta , nem nagyon kedvelheti a lány. Vagy lehet , hogy ő egyszerűen ilyen.
     Lea épp mondani akart valamit , mikor valaki Amanda nevét kiáltotta. Egy egészen tejszőke hajú fiú rohant feléjük. Míg Amandának a haja az aranyszőke világosabb és sötétebb árnyalataiban pompázott, ennek a fiúnak egészen világos volt.
Bő farmer volt rajta és egy egyszerű fekete póló. Odaérve hozzájuk Lea látta a zöld szemét és , hogy tiszta festék. Nem sokkal volt magasabb nála. Lea nem számított egyáltalán magasnak a 165 centijével. Amanda mellett aki lehetett vagy 180 cm nagyon kicsinek érezte magát.
Ez a fiú olyan 170 cm körül lehetett. Elég esetlennek tűnt.
-Mit akarsz Justin?-Förmedt rá Amanda.
-Csak azt akartam , hogy nem láttad Ms. Darcyt?Most lett kész a pályázatra a képem.
-Nem, nem láttam bocs.
-Oké azért köszi. Ő ki?-Nézett Leára.
-Ő .....-Amanda próbálta bemutatni őket egymásnak de nem igazán sikerült neki.
-Lea Holmes. -Nyújtott kezet Lea.
-Justin Green. Örvendek.-A fiú alig látszott  16 évesnek. Aranyosan mosolygott. Lea nem értette miért ilyen bunkó vele Amanda.
-Én is.-Eresztett el egy mosolyt a lány.
-Na jó Justin menj a dolgodra.-Na ez már tényleg túlzásnak érezte Lea. De a fiú csak intett egyet és már el is tűnt.
-Bocs...Miatta.
-Kedvesnek tűnt és nem értem miért bánsz így az emberekkel.
-Hogy így?
-Ha nem tudod inkább el sem mondom.
-Rendben.-Úgy tűnt Amandát nem igazán érdekelte.
-De mesélhetsz Mattről és az "elit bohócokról". -Mutogatott már Lea is. Erre a másik lány elmosolyodott.
-Gyere menjünk el a kávézóba. -Ezzel kimentek és a tegnapi Mattel megtett útvonalon mentek tovább. Szép idő volt a télhez képest. Sütött a nap és mintha madarak csiripeltek volna.
-Szóval öten voltak az elitek Matt, Brooke, Daniel , Céline és Harry. Harry és Céline elmentek a városból csak ők hárman maradtak. Persze több gazdag kis....-itt megált de aztán rögtön folytatta.-volt a suliba, de ők voltak az úgymond falkavezérek. Vágod?
Lea bólintott és odaértek a kávézóhoz. Bementek és leültek , hogy Amanda tovább mesélhessen.

 3.rész

Jelenet a kávézóban

Matt és Lea leültek egy asztalhoz az ablak mellett. Rögtön oda jött hozzájuk egy szőke hajú pincér lány.
-Sziasztok, Amanda vagyok. Én foglak ma kiszolgálni titeket.
Mit hozhatok?-Kérdezte a mosolygós kék szemű lány.
-Én egy kávét kérek, feketén.-Mondta a fiú.
-Én pedig.....-Lea elgondolkodott , hogy mit kérhetne. E közben mindketten kíváncsian figyelték.-Egy tejeskávét, köszönöm.- Amanda már ment is csinálni a kávát, miközben Matt és a lány tekintete összetalálkoztak.
-Mesélj valamit.-Mondta végül a fiú.
-Mit meséljek?
-Nem tudom, például mi a kedvenc színed? Milyen zenét szeretsz? Milyen pasik jönnek be?
-Milyen pasik jönnek be?-Ismételte Lea, akinek a szemöldöke az egekig szökött.
-Aha.
-Hát olyanok biztos nem akik ezt kérdezik.
-Értem.-Tettette egy kicsit a szomorúságot Matthew.
-A lila.
-Tessék?-Mintha Matt meglepődött volna és értetlenül nézett beszélgető partnerére.
-A lila.-Magyarázta Lea.-A lila a kedvenc színem.
-ÁÁÁ.-Esett le neki végül.
-És szeretem a Broadway musicaleket.
-Az jó.-Helyeselte.-Egyszer megnézhetnénk valamit együtt. Meghívlak.
-Még szép , hogy meghívsz!-Mattnak leesett az álla. Szó szerint . Amanda pont ekkor hozta ki a kávét. Utána el is viharzott a pultot törölgetni.
-Csak vicceltem.-Mondta végül.
-Akkor ez egy nemet jelent?-Érdeklődött a fiú.
-Azt nem mondtam.-Majd egymásra mosolyogtak. Hirtelen egy dühös lány rontott be az ajtón. Körülnézzett, és a végén amikor meglátta Mattet odarohant hozzá és megcsókolta. Lea nagyot nézett és nagyon kellemetlenül érezte magát.
 Mikor a fiú észrevette , hogy mit tesznek vele gyorsan eltolta a dühös lányt.
-Brooke. Te meg mi a fr*ncot csinálsz?
-Megbocsátok neked.-Felelete az aranyszőke hajú, zöld szemű lány.
-Hogy megbocsátasz? Ha elfelejtetted volna , te csaltál meg engem és utána SZAKÍTOTTUNK!!!-Ordibált már a fiú.
 Amanda csak kuncogva figyelte őket a szeme sarkából, Lea pedig meg se tudott szólalni.
-Ez meg ki?-Fordult végre Brooke hozzá.
-Lea vagyok......-Próbálkozott de Matt a szavába vágott.
-Semmi közöd hozzá, most pedig tűnj el innen.
-Én aztán nem fogok.-vágta oda Brooke Mattnek.
-Jól van, akkor majd mi.-Ezzel felállt és megfogta Lea csuklóját és kirángatta a kávézóból.
-Na jó ezt magyarázd meg gyorsan!-akadt ki a lány.-Barátnőd van és itt flörtölsz velem?!
-Ő nem a barátnőm . Úgy két évig jártunk de megcsalt. Még csak nem is szerettem. Lea.....-Közelebb lépett a lányhoz és megfogkta a csuklóját.-Ő már nem jelent nekem semmit
-Oké , amúgy sincs semmi közöm hozzá. Engem max. egy órája ismersz őt pedig több éve.-Rántotta el a kézét.
-Rendben.
Akkor.....én.....én szerintem most haza megyek.-Nézett hátra és az útra mutatott. De igazából fogalma sem volt arról merre mennyen.
-Majd én haza viszlek.
-Erre semmi szükség. -Lea a szemét nézte.
-De ennyivel tartozom, mivel még a kávét sem tudtuk meginni.
-Rendben, merre?-Matt a mellette lévő fekete , sötétített ablakú kocsira mutatott. Majd utána Lea is, felvont szemöldökkel. Az autóból hirtelen egy sofőr szált ki.
-Mr. Parker . Hova vihetem?-Kérdezte.
-Hol laksz?-Érdeklődött a fiú.
-Brooklynban.-Felelte.

Mikor oda értek Mary nagyi házához mindketten kiszálltak és Matt felkísérte Leat a lépcsőn az ajtóig.
-Akkor gondolom találkozunk az egyetemen.-Mondta a lány.
-Ó én nem járok oda, csak volt egy kis elintéznivalóm. Pontosabban Brookeot kerestem, hogy megmondhassam neki ne zaklasson többet.
-Oké értem. De nem kell magyarázkodnod.
-De kell.-Egymás szemébe néztek a fiú lejjebb hajolt Leahoz, de mindketten elhúzódtak. A lány az alsó ajkába harapott.
-Akkor szia.-Intett és már nyitotta is ki a z ajtót.
-Várj ! -Szólt közbe Matt.-Meg adod a számod?
-Öm persze.- Beírták egymásnak a telefonjába és elbúcsúztak. Mikor Lea bement rögtön bevágta az ajtót maga mögött, és nekidőlt. Beleharapott az alsó ajkába és elmosolyodott.
-Te meg hol voltál?-Bukkant fel a konyhából Mary.
-Elmesélem.....-Majd bementek a konyhába és Lea mindent elmesélt a nagymamájának ő pedig érdeklődve hallgatta végig. Amikor befejezte leültek Tv-t nézni. Amikor vége lett a filmnek és megunták, már este volt. Megvacsoráztak, és a lány felment a vendég szobába. Felvette a pizsamáját megmosta a fogát, össze kötötte a haját és lefeküdt aludni. Izgatottan várta a holnapot. Gondolta, ha már az első nap ennyi minden történt mi fog még a jövőbe?

2. rész

A nagy találkozás

Lea izzadtan ébredt. A haja kócos volt és nagyon ápolatlannak látszott. Az órára nézett. 11 óra 20 perc, amikor elaludt 9-volt. Felállt a kanapéról és a konyha felé vette az irányt. A hűtőn megpillantott egy cetlit amin az ált , hogy "A piacra mentem, majd jövök". A lány kinyitotta a hűtőt , hogy valami élelem után nézzen. Talált is egy kis baracklekvárt, meg a szekrénybe kenyeret.

        Miután megette, a fürdőszobába ment. A tükörbe nézett és elszörnyedt. Csípőig érő  frufrus haja kócos volt és vizes. Nagyon meleg volt a lakásba , pedig kint javában tél volt. Már amennyire
tél lehet Manhattanben. A zuhanyzás után , a szobába sietett valami öltözékért. Úgy döntött , hogy a kék és fehér mintás ruháját veszi fel egy barna övvel és magassarkúval. 

       Majd az egyetemre kellett mennie az órarendjéért. Fogott egy taxit és az NYU-hoz vitette magát.
-Nem túl olcsó a taxi New Yorkban-Gondolta majd besétált az egyetem üvegajtaján. Mivel félév volt egy csomó diák nyüzsgött az előtérben, beszélgettek, tanultak vagy épp siettek órára. Lea a recepcióshoz ment és elkérte az órarendet.
Megfordult és a táskájába próbálta eltenni , mikor beleütközött valakibe. Egy magas szőke srác volt öltönyben , a lány próbálta kikerülni de megint összeütköztek.
-Jaj nagyon sajnálom....izé elnézést......bocsi.-Próbált szabadulni Lea. De a helyes srác mindig arra akart menni amerre ő.
-Semmi gond......na jó-Elnevette magát, és kivillant a lehetetlenül fehér fogsora, ami már már vakitóan világított Holmes szemébe.
-Rendben akkor állj.-Mosolygott már ő is. A fiú megállt és egymás szemébe néztek.
-Amúgy Matthew Parker vagyok , de nyugodtan szólíts csak Mattnek.
-Rendben.-Lea ledermedt , mintha elfelejtette volna a saját nevét.-ÖÖÖÖ.....Lea.....Lea Holmes.
-Üdv itt Lea.-Még mindig vigyorgott.-Nem idevalósi vagy ugye?
-Nem , honnan tudtad ? Tehén szagom van?-Szagolta meg a fekete kabátját.

-ÖÖÖ.....nem éppen , ami azt illeti jó illatod van.-Mindkettőjüknek kínos volt a helyzet.
-Köszönöm.-Felelte végül a lány.
-Van kedved meginni velem valamit?-Érdeklődött a kék szemű srác.
-Persze úgy sincs más dolgom.
-Akkor gyere.-Mutatott előre kezével. A lány kilépett mögüle. Matt kinyitotta az ajtót, hogy Lea ki tudjon menni.
-És Lea , honnan is jöttél?-Fordult felé a srác.
-Nevadából.
-Last Vegas?
-Nem , igazából egy nagyon kis városkából Carson Cityből.
-Nem hallottam még róla.-Vallotta be Matt.
-Nem csodálom.
-Azért jöttél ide, hogy valóra váltsd az összes álmod és híres légy?-Kérdezte.
-Ez így nagyon elcsépelten hangzik.
-Kicsit.-ismerte el Matthew is.
-És mi van veled? Te idevalósi vagy?
-Igen, az apám.....-Itt elhallgatott és egy hírdető táblára mutatott, amin egy idősebb férfi mosolygott. Az állt rajta, hogy vásároljon ingatlant George Parkertől, a legjobb befektetés.
-Á....-Nézett nagyot Lea.-Szóval elkényeztetett szülők kölyke vagy.
-Mondhatjuk így is.- Matt a földet bámulta, mintha kicsit rosszul esett volna neki amit a lány mondott.
-Bocsi.
-Semmi gond igazad van.- Vallotta be már már magának.- Megjöttünk.-Szólt , miután befordultak a sarkon. A fiú ismét kinyitotta az  ajtót a lánynak és beléptek az egyetemistáktól nyüzsgő kávézóba.

1. rész

Az utazás

Lea Holmes csak egy kisvárosi lány. Egy Nevadai városkában született és élt eddigi életét. Most viszont
New Yorkba költözik , hogy ott legyen híres színésznő. De nem csak a színészet hanem a divat is nagyon érdekelte, ezért jelentkezett a Vogue-hoz gyakornoknak. Pár nap múlva lesz az interjúa.Egésséges izgalommal töltötte el a gondolat, hogy valóra válhatnak az álmai. Az NYU-ra fog járni, dráma
szakra.
-Kérem kapcsolják be az övüket, lászállunk!-Szólt az egyik stewardess. Lea így is tett. Majd kinézett az ablakon és meglátta a város fényeit. Reggel 8 óra körül volt. A tömeg kiözönlött a repülőből. A lány szinte utoljára szált le.
Mikor végre kiért fogott egy taxit és megmondta neki hova vigye. A nagymamájához ment aki Brooklynban lakott egy aranyos kis házban, még egy idős nénivel. Kiskorában mindig imádott Mary nagyinál lenni, elmenni New Yorkba , a Central Parkban sételni vagy épp megnézni egy híres Broadway musicalt.
A nagyija már a kapuban várta , amikor Lea kiszállt a taxiból rögtön egymás nyakába ugrottak.
-Szia nagyi.Már annyira hiányoztál.-Örült a lány.
-Te is kicsikém. Milyen gyorsan ideértél. Nem vagy fáradt?
-Egy kicsit , nagyon korán kellett kelnem, hogy elérjem a gépet.-Felelte Lea.
-Akkor hát gyere be . Főzök egy teát és lepihenhetsz, utána majd mindent megbeszélünk.
Bementek a házba, a régi lakás épp olyan volt mint ahogyan kislánykorából emlékezett rá. Régies bútorok, vázák , kicsit úgy érezte magát mintha egy múzeumba lenne.És az az erős nőies illatú parfüm amit a hölgy mindig halsznált. Lea mindig is imádta ezt az illatot.
Miután megitta a forró italt, lefeküdt a kanapéra és bámult ki az ablakon. Látott egy macskát aki épp most ugrott fel a párkányra, és így szólt:
-Nagyi, ő ott a te macskád?
-Nem nem az enyém hanem Amberé a felettem lakó hölggyé, biztos megint kiszökött. Szegény állat.-Lea meg akarta kérdezni , hogy miért de ehelyett csak lehunyta a szemét és lassan elaludt. De azt
még érezte , ahogy a néni betakargatta egy meleg pokróccal.

Újra itt!!!    

Szaiszok!!!

Az Impossible Love Story az új blogom.

Már régebben is blogoltam , de abba hagytam mert nem nagyon volt rá időm.

De most úgy döntöttem, hogy újra elkezdem.

Az első rész a közeljövőben lesz várható. Most sincs sokkal több időm . De igyekezni fogok

már csak ezt és a következő hetet kell kibírnom és utána jövök!!!

                                                                                    xoxo Lea